Vigyázat!

 Ami a jó közérzet megtartásánál kiveri a biztosítékot!

Teljesen egyértelmű az, amiről írok. Úgy érzem mégis jó, ha figyelünk magunkra, figyelünk arra, hogy minket mennyiben érintenek a következő szokások. Igen, ezek szokások, amiket el tudunk hagyni, ha figyelünk rájuk. Számba vesszük, gondolkodunk rajtuk. Azért, hogy egyre kevesebbet éljünk velük. Kerüljük, vagy hagyjunk fel a használatukkal.

Milyek szokásokról van szó? Íme:

A panaszkodás

Mire jó a panaszkodás? Biztosan jól esik megbeszélni a gondunkat, bajunkat. Ha elmeséljük kedvesünknek, vagy a barátunknak, barátnőnknek, ismerőseinknek úgy érezhetjük, hogy megnyugszunk. Igen, érezhetjük. Csakhogy minél többször panaszkodunk a probléma nem oldódik meg, hanem nagyobbnak látszik. Ha mindenki hozzátesz pár gondolatot, tanácsot ad, javasol azon fog járni az agyunk egyfolytában és a lényegtől elveszi az időt. Míg panaszkodunk a megoldáshoz vezető időt hosszabbítjuk meg. Ide kattintva egy kis történetet olvashatunk a panaszkodásról.

A magyarázkodás

Miért szoktunk magyarázkodni? Ahogy mondani szokás magyarázzuk a bizonyítványunkat.  Mentegetőzünk. Azért történt, mert nem volt elég időm,……… gondjaim voltak, ………..nem gondoltam volna, hogy………..stb.  Megszoktuk, hogy gyerekként választ vártak tőlünk, ha megkérdezték a szüleink, vagy a tanáraink miért nem készültünk az órára, miért nem mentünk időben haza, vagy sorolhatnám….  Elvárták tőlünk, hogy elmeséljük, hogy mi volt a gondunk, mit miért tettünk. Aztán ez a viselkedés, rajtunk maradt. És rajtunk is fog maradni, hacsak nem szakítunk ezzel a rossz szokással.

Az aggodalmaskodás

Valószínűleg mindannyian ismerjük, hogy erőnket felemészti, ha a megszokott körülmények megváltoznak. Aggódunk, ha új munkahelyre kerülünk, ha a gyerekeink, a szüleink dolgai nem úgy alakulnak ahogy szeretnénk. Betegek leszünk, nem tudunk munkába menni, jaj mi lesz, ha emiatt gondunk lesz a munkahelyen. Létszámleépítés lesz. Jaj, engem is elküldenek? Miből fizetjük ki a számlákat?……stb. Az aggodalmaskodás elveszi erőnk legjavát. Pedig sokszor csak egy elképzeléstől, előérzettől félünk, ami lehet, hogy soha nem következik be.

A bosszankodás

Hihetetlen, mi mindenen tudunk bosszankodni. A bolti sorban állástól, a mások megjegyzésén keresztül. Nem sikerül úgy, ahogy elképzeltük…, bosszankodunk, ha a gyerekek nem fogadnak szót….. bosszankodunk, ha már megint elkéstünk, vagy megvárakoztattak bennünket. Bosszankodunk, ha esik az eső, ha nem esik az eső. Bosszankodunk, bosszankodunk……….. Apró dolgok, de a bosszankodás megzavarja nyugalmunkat. Ártunk magunknak vele.

Az önsajnálat

Ez is nagyon befolyásolja közérzetünket. Ha cudarul bántak velünk, vagy betegek vagyunk, vagy valami komoly sérelem ért, megbántottak, elbocsátottak a munkahelyről. Kihagytak az előléptetésből, nem sikerült a vizsgánk, családi tragédia történt. Természetes, hogy szomorúak vagyunk. Fel kell dolgozni, újra kell gondolni, hogyan is legyen ezután. De ne feledjük, az emberi léthez ez is hozzátartozik. Keressük meg a megoldást, oldjuk meg és lépjünk tovább.

Kérlek amennyiben tetszett a bejegyzésem, lájkoljad és osszad meg, hogy mások is olvasni tudják! Köszönöm. 

Csatlakozz te is a Facebook jokondiban-nyugalomban zárt csoporthoz, ahol bátran írhatunk egymásnak. Itt mindenki megoszthatja saját történeteit, élményeit, véleményét.

0 válaszok

Hagyjon egy választ

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük