A 420-as indiai film-musicalt Raj Kapoor rendezte és ő a főszereplője is, 1955-ben készült.
A történetben egy szegény vidéki fiú szerencsét próbálni megy Bombayba. Kalandok és szerelem vár rá…
Munkát nem kap, hajléktalanok fogadják be. Megismerkedik egy szegény tanítónővel, aki beteg apjával él. A két szegény fiatal megszereti egymást.
Aztán úgy néz ki, hogy felragyog a fiúnak a szerencse csillaga. Egy mosodában kap munkát. Egyik alkalommal, amikor a tiszta ruhákat viszi vissza a tulajdonosának, várakoznia kell. Unalmában kártyázik. Az éppen ott tartózkodó bártáncosnőnek felcsillan a szeme. Rögtön látja benne az „aranyat tojó tyúkot”. A gazdag úri társaságban mindig örülnek a kártyásoknak. Oda vezeti hát a fiút és ráveszi, hogy játsszon. A könnyen jött pénztől a volt csavargónak felcsillan a szeme. Látja, megy ez neki. Elhatározza, hogy ő is gazdag úr lesz. Élete egyre zűrösebbé válik. Csalások és hazugságok árán vagyona egyre gyarapszik. Szerelme, látva a dorbézoló életét, elhagyja…. A szeme akkor nyílik ki, amikor azokat az embereket kellene neki átverni, akik segítettek neki, akik a barátai voltak.
Fellázad, és ki akar szállni a korrupcióból. De ez nem megy egyszerűen…..
…. végül győz a gonosz felett a jó.
Mindez különleges környezetben, szép zenével fűszerezve.
„Ne nézz hátra,
a múlton sose rágódj.
Az élet útján nem egyedül mégy, így hát sose bánkódj.
Melletted állok,
Az élet karavánja nem áll meg soha.
Mert utazás az élet, de nem egyedül mégy oda…
Ahol vár rád a szíved otthona.
Egyenesen nézz mindenki szemébe. Így nevess a múló idő csalfa képébe.
Azé a világ, aki elfogadja, ami reá vár.
Tiéd a világ, aki elfogadja, ami reá vár.
Tiéd a világ, ha nem a múltban élsz.
Mert azé a világ, aki mindig előre néz.
A szöveg mai szemszögből nézve motivációs idézet is lehetne.
„….Tiéd a világ, ha nem a múltban élsz. Mert azé a világ, aki mindig előre néz. …..”
Ezt a betét dalt Maya, a bártáncosnő énekli. Ő vitte a gyanútlan fiút rosszba.
A történet ma is játszódhatna. Gazdag, sikeres akarsz lenni? Sok-sok lehetőséget mutatnak nekünk. Ha nem is kártyán, más formákban. Kit ne környékeztek volna meg ilyen szövegekkel: – Szálljál be, húsz-, harminc, százezer, százötvenezerrel, vedd meg az alapcsomagot, jót teszel majd az emberekkel, ha nekik is átadod az üzletet. Meglátod dőlni fog utána a pénz….. Ha nincs pénzed, vegyél fel hitelt és majd lesz……
Ha nem vagyunk elég óvatosak hamar belekerülhetünk kétes dolgokba, mások csapdájába. Akkor pedig már nem mi döntünk a sorsunk felett. Mások akaratát valósítjuk meg.
Valóban jó, ha előre nézünk. De tudjuk, hogy mindig rajtunk múlik, hogy milyen emberek és milyen ügy mellé állunk. Ne feledjük, a jó és a rossz döntések pillanatok kérdése. Az igazság az, hogy amennyiben egy üzletbe beszállunk csak a kezdetben dönthetünk mi. Utána, már az események után kulloghatunk csak. Ezért különösen fontoljuk meg és ne hamarkodjuk el, bármit kérnek tőlünk. Ha bizonytalanok vagyunk, inkább mondjunk nemet.
Nyugalmat óhajtunk? Ne feledjük, jó, jó a siker, a gazdagság, de nem minden áron.
A film-musicalt ide kattintva tudjuk megnézni:
