Ajándékok, ajándékozás

Gondolatok 2019. év karácsonya előtt

---

• 

---

Csatlakozom azoknak a táborához, akik azt mondják, hogy ajándékozni jó. De csak akkor, jó, ha szeretettel, örömmel adja az ember és nem terhelődik meg tőle. Akkor adja, amikor van miből.

…ha „van miből”. Most arra gondolunk talán, hogy persze akinek sok pénze van az nagy ajándékokat tud venni. Könnyű annak ajándékozni. Itt van mindjárt a karácsony. Mindenki veszi a szebbnél szebb, színesebb értékesebb ajándékokat, hogy az ő ajándéka legyen a legszebb.

Az igazi ajándék az, amit a szívünk szeretetével készítünk és adunk. Bármilyen nagy az ajándék, de ha nehezünkre esik megvenni, vagy odaadni, elkészíteni, az az ajándék éreztetni fogja mindig a hatását. Hogy úgy mondjam, nem lesz sok öröme benne, aki kapja.

Talán úgy érezzük, hogy meg sem érdemli. ……. korábban tőle nem kaptunk semmit, vagy ha kaptunk is de egész évben nem törődött velünk, nem gondolt ránk. Az ilyen ajándékozást jobb, ha elfelejtjük és inkább szeretet nélkül nem adunk semmit, mert rossz szájízünk lesz tőle.

Érdekes, hogy amikor elvárjuk a másiktól, hogy kapjunk tőle ajándékot, mert mi már adtunk és most rajta lenne a sor, akár kapunk ajándékot, akár az ajándék elmarad, önigazolva érezzük magunkat. Na tessék, megmondtam, hogy ezt, vagy azt fogom tőle kapni, vagy nem kapok tőle semmit. Ilyenkor kellemetlenül és rosszul érezzük magunkat és nehezen szánjuk rá magunkat az ajándékozásra.

Ha én vagyok az első aki ajándékoz, aki adni akar és azzal egyáltalán nem foglalkozom, hogy viszonozzák-e majd sokkal nagyobb öröm ér, mintha méricskélek, számítgatok. Úgy adom, ha nem kapom vissza, akkor sem történik semmi, úgyis jó. Így lesz, vagy úgy mindegy, mert az én lelkemnek használtam vele. Jót tesz a kedélyemnek már a beszélgetés, és a készülődés öröme. Ünneplőbe öltöztettem a lelkemet, hogy szép legyen az ünnep. …és amit adtam örömmel adtam. Az, hogy a másik ember mit kezd az ajándékommal, hogy megbecsüli, vagy semmibe veszi, az az ő dolga. Az az ő gondolata. Viszonzást nem várhatunk, illetve nem lehet visszakövetelni, hogy te is vegyél nekem valamit, vagy vendégeljél meg, az idődet szánd rám, mert én ezt, meg ezt tettem érted. Ezt nem lehet kikövetelni. Ajándékot vagy kapok, vagy nem. Az ajándék azért ajándék, mert önkéntes.

Több alkalommal előfordult már, hogy nem attól kaptam az ajándékot, akitől úgy gondoltam, hogy kapni fogok, hanem teljesen mástól, aki szintén hasonlóan gondolkodik, gondolom én. ….és ez egy nagyon jó érzés. Jó érzés, ha olyantól kapja az ember, akitől nem számít rá, azért, hogy érezze, hogy megbecsülik, szeretik. Ez az ajándék az, ami fölemeli az embert és sokáig, nagyon sokáig elkíséri.

Aki naplót vezet, biztosan feljegyzi, hogy kaptam ezt, meg azt, beszélgettünk, és hogy milyen jó érzés volt kapni. Ez a jó érzés az ami elkísér bennünket a nehéz napokon keresztül is, amikor aztán eszünkbe jutnak ezek a kellemes emlékek, élmények. Igen érdemes küszködni, tenni a dolgunkat, mert megbecsülnek, szeretnek, mert foglalkoznak, törődnek velünk és nemcsak „lógunk egy szál magunkba” a világban. Nemcsak úgy magunkban, magunknak élünk boldogan.

Lehet úgyis élni persze, hogy mindenünk megvan és nem törődünk senki ember fiával. Akár remekül is érezhetjük magunkat……..De ez csak egy állapot. Mert előbb vagy utóbb hiányozni fog valami…..nem is tudjuk majd, hogy mi.

Az remek érzés, amikor magunkból adunk. Aki kapja szeretet, törődést is kap az ajándékunk mellé. Ilyenkor visszasugárzik ránk az öröm. Csodálatos látni a boldogságot, látni az ajándékot kapó arcán az örömöt. Lehet kis dolgoknak is örülni. Főleg karácsonykor, akinek nagy a családja, a rokonsága, persze hogy tudna annyi ajándékot megvenni? Ilyenkor a törődés, a meghitt együttlét, a jóízű beszélgetések, kacagások nyújtják a legnagyobb ajándékot.

Mostanság a lényeg az, hogy minél nagyobb ajándékot adjunk, hadd lássák az emberek, hogy mi nem vagyunk szűkmarkúak. Utána jön a savanyú szájíz, amikor összesítik, hogy mi pénzt fizettek arra, ami esetleg nem is tetszett, vagy nem volt jó a másik számára. Ünnepek után pedig, már nem is jut idő arra, hogy megkérdezzük: hogy vagy? Mi van veled? Jönnek a túlórák, hogy visszapótoljuk a sok-sok pénzt, amit az ünnepekre költöttünk.

Ajándékozásnál nem az ajándék nagysága a fontos. Az a fontos milyen szívvel adták. Jó szívvel, szeretettel?A szeretet a legfontosabb.

Persze most nem a gyerekeknek szánt ajándékokról írtam.

Kevés annál jobb érzés van, mint szeretteinkkel, barátainkkal terített asztal mellett, finom sütemények, italok mellett együtt beszélgetni, együtt lenni.  

Számomra a karácsony üzenete a szeretetet. A legnagyobb dolog, amit adhatok és kaphatok.

De jó érzés ajándékot kapni! Egy szál virágot, vagy egy csokit, vagy csak úgy egyszerűen kaptunk valami kedvességet, mert örömöt akartak nekünk szerezni…….és mindig sikerül is.

Egyáltalán nem természetes, ha megajándékoznak minket. Még akkor sem, ha karácsony van, vagy születésnap, névnap, és még sorolhatnám ..

A legnagyobb ajándékok az odafigyelés, a megértés, örülni a másiknak és amikor csak tudunk a kedvében járni. Ez a szeretet kimutatása. Ezekért nem kell pénzt fizetni, belőlünk fakad, mint egy folyam.

…..ezeken a gondolatokon elmélkedtem 2019. karácsony előtt pár nappal. Talán az ünnepi készülődés hozta magával…….. meg az eső.